Kíváncsi vagy, hogyan lettem az osztálytalálkozó sztárja?
Van, aki repesve várja van, aki retteg tőle, így el sem megy, és van olyan is, aki szimplán hónapokig pörög rajta.
Ilyen vagyok én is. Az iskola az a hely, ahol a legtöbb időt töltjük életünk egyik legmeghatározóbb időszakában, így értelemszerűen emlékekkel kötődünk az emberekhez, akik ott az életünk részévé váltak, sokan azt is mondják, hogy az ott kialakult barátságok nagy eséllyel egy életre szólnak.
Nekem nem volt ekkora szerencsém, hiszen nem tartoztam a társaság krémjéhez akkor még, kicsit kívülállóként éltem meg ezt az időszakot. Ettől azonban még nem gondolok rá negatív érzésekkel, sőt. Nagyon vártam az osztálytalálkozónkat. Örültem, hogy újra láthatom a volt osztálytársaimat, és szerettem volna én is jó színben feltűnni. Sokat változtam azóta, és reméltem, hogy ezt ők is észreveszik. Sok mindent elterveztem előre, például, hogy hogyan fogok újra bemutatkozni, miket mesélek majd el magamról és mi az, amit véletlenül sem hozok majd szóba, tudtam már azt is, hogy kivel akarok majd hosszabban beszélgetni. Egy dologról viszont fogalmam sem volt: hogy mit fogok felvenni.
Pedig lévén, hogy nő vagyok ez egyáltalán nem elhanyagolható kérdés. Szerettem volna, ha csinosnak látnak, ha jól érezhetem magam a bőrömben, nem kell kényelmetlenül feszengenem, illetve, ha attól se kell félnem, hogy legalább 2-3 lány ugyan abban a ruhában lesz, mint én. Nincs is annál kínosabb, főleg, ha nekik kicsivel is jobban áll a kiválasztott ruha. Sokat morfondíroztam, hogyan tudnám ezt megoldani, hiszen alapvetően nem gondolom túl a ruhavásárlást, de ez egy különleges alkalom volt a számomra, meg akartam adni a módját.
Van egy barátnőm, akiről mindenki tudja, hogy minden alkalommal kifogástalan az öltözéke, és rajta mindig olyan darabokat látni, amit még soha, senki máson nem láttam se előtte, sem pedig utána. Felhívtam, és kértem tőle tanácsot, hogy mégis hova menjek, ha az elképzelésemnek megfelelő ruhát akarok venni. Meghallgatta a szempontjaimat, és még a mondat végére sem értem, mikor rávágta: „Scarlet Fashion!”
Még sosem hallottam róla, ezért kicsit bővebben is kikérdeztem. Elmondta, hogy a 20. kerületben találom az üzletet, az Ady Endre utca 68-70 szám alatt, 2 háznyira tőlük. Ő rengeteget jár oda, hiszen közel is van hozzá, ami fontos szempont, de ami még jobb, hogy teljesen egyedi kínálatuk van csinos, nőies de közben roppant kényelmes ruhákból. Azt is elárulta, hogy webáruházuk is van, így meg is tudom nézni előre a kínálatot, vagy akár meg is rendelhetem, ha nem akarom felpróbálni, de higgyem el, ha itt nem találom meg, amit keresek, akkor sehol.
Egy életem, egy halálom, elindultam ebbe az üzletbe. Sok ellenérzésem van a butikokkal, hiszen nincs tökéletes alakom, és sokszor érzem magam kellemetlenül, ha csak icipici méretek vannak, vagy ha az eladó megvető pillantásokkal konstatálja a méretemet, ami nem extrém, de azért nem is egy XS. Ha hiszitek, ha nem, itt nyoma sem volt előítéletnek. Mikor beléptem, mosolyogva fogadtak, kedvesen bemutatták az alkalomra opcionális ruhákat, segítettek felpróbálni, és kiválasztani a legtökéletesebbet. Madarat lehetett volna velem fogatni, olyan boldog voltam, és ez jó hatással volt a kisugárzásomra is.
Az osztálytalálkozóra olyan önbizalommal mentem, hogy azt nem lehetett nem észrevenni. Konkrétan minden szem rám szegeződött, mindenki tudni akarta, mi történt a suli óta velem, és többen a számomat is elkérték, hogy ez után is találkozzunk. Mindent gondoltam, csak azt nem, hogy ennek az eseménynek én leszek a sztárja. És azt sem, hogy ennyit számít egy olyan ruha, amiben az ember igazán csinosnak és nőiesnek érzi magát.
Nagy sikeremre való tekintettel másnap újra felmentem a Scarlet Fashion webshopjára, és összerendelgettem egy csomó ruhát. Mivel úgy néz ki, mostanság sok programom lesz, így biztosan nem vesznek kárba. Soha többé nem fogok magamnak átlagos ruhákat venni, és ha ezt előbb tudom, hogy a megfelelő öltözék ilyen nagyszerű hatással van a megítélésemre, eddig sem hanyagoltam volna így el az öltözködésemet. És ami még ennél is jobb, hogy nem csak szuper új ruhák boldog tulajdonosa, de egyből egy nagyszerű közösség tagja is lehettem. A Facebookon megtaláltam a vásárlói csoportot, ahol a lányok megosztják legújabb szerzeményeiket. Én sem hagyhattam ki, és ki is tettem a ruhát, ami az osztálytalálkozómon a társaság középpontjává tett.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.