Még mindig trükköznek a piacokon a kereskedők!
A Nébih folyamatosan vizsgálja az eseteket.
Bár a világban az a hír terjed, hogy a magyar nem éppen összetartó nép, mégis él a nemzeti öntudatból jövő jelenség, hogy büszkék vagyunk arra, ami a miénk, jobbnak tartjuk azt, ami magyar és szívesebben is vásároljuk meg, mint a külföldről érkezőt. Ebből fakadóan, például a piacokon a „magyar” jelző nem csak felviszi egy-egy termék eladási árát, de garantálja, hogy az adott áruból több is fog fogyni, mint import társából. Persze, a szakavatott szem azonnal látja, hogy a kettő tökéletesen ugyan az, csak a kereskedő próbál ezzel a trükkel extra profitra szert tenni.
Évente számos esetben érkezik ilyen bejelentés a Nébih-hez, akik folyamatosan vizsgálják, hogy a piacokon lévő, magyarnak titulált áruk közül, melyek érkeztek valóban kis-hazánkból, és melyek azok, amik külföldről vannak, de magyarnak bélyegezték őket.
De mi is a baj az import áruval?
Véleményünk szerint semmi, sőt! Sokszor, a rendkívül magas uniós elvárásoknak és szabályzásoknak köszönhetően, a külföldről érkező termény sokkal magasabb minőségű, mint itthoni társai.
Megkerestük Magyarország egyik legnagyobb zöldség és gyümölcs beszállítóját, a Krimzon Kft tulajdonosát, hogy mondja el véleményét erről az ügyről. Kíváncsiak voltunk, hogy szakmailag hogyan látja ezt a problémát egy olyan vállalkozó, aki több, mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik ezen a területen.
Kérdésünkre Potempszki Jacek, a Krimzon Kft tulajdonosa elmondta, hogy – amellett, hogy divatos manapság minden magyarnak titulálni, ez a beidegződés, miszerint a magyar zöldség és gyümölcs jobb, mint a külföldi, régebbi időkre vezethető vissza. Mivel az import árut sokszor idő előtt takarítják be, és hűtésen is átesik, hogy a szállítást követően még mindig friss és eladható legyen, sokan azt gondolják, hogy nem lesz finom. Ha pedig túlságosan, úgymond „szép” a termék, megkapja a szteroidos jelzőt.
Ugyan ezek a jelenségek léteznek, de egyre ritkábbak, viszont a kedvező feltételeknek köszönhetően az import gyümölcsök és zöldségek nem ritkán jobb minőségűek és olcsóbbak is, mint magyar társaik.
„Nem kell senkinek félnie attól, hogy külföldi terményt vásároljon.” – üzente Potempszki Jacek, a Krimzon Kft tulajdonosa és vezetője. Mint megtudtuk, az ő kezükön át érkezik az országba az import zöldség és gyümölcs túlnyomó többsége, és így kerül a nagybani piacra, ahonnan a kiskereskedők felvásárolják és tovább értékesítik.
Tehát nem csak megtévesztő és ellentmondásos, de veszélyes is a kereskedők magatartása a magyar jelzővel. Kis országunk agrár kapacitása nem tudná ellátni a vásárlói igényeket, így egyáltalán nem üdvös a külföldi árut démonizálni. Emellett azonban súlyos pénzbüntetésre és akár a kereskedelmi engedélyének bevonásával is játszik, aki hamisan tünteti fel a magyar jelzőt, mégis még mindig rengetegen trükköznek ezzel. Megoldásként talán a kereskedőknek kellene először szemléletet váltani, ami aztán a vásárlói oldalon is visszatükröződik majd. De ez még biztosan hosszadalmas folyamat lesz.